A Tantrák és az Upanisádok megmagyarázzák, hogy a zene forrása a hang, a hang pedig rezgési energia, prána.
A számkhja és védánta filozófiák arról írnak, hogy az emberi test öt burokból, kósából vagy rezgő testből áll, amelyek következésképpen különböző rezgési jellemzőkkel bírnak. Az annamaja kósa (táplálék- vagy anyagtest) például a fizikai testben és annak rendszereiben jelenik meg, a manómaja kósa (gondolati- vagy mentáltest) testesíti meg az elmét és annak sokrétű feladatait, a vigjánamaja kósa (megkülönböztető értelemtest) a pszichikus test megtestesülése, és az ánandamaja kósa (transzcendens vagy mennyei boldogság test) maga a boldogság test. A pránamaja kósa kapcsolja össze ezeket a szinteket a nádík tisztaságától függően.
Amikor a hangokat összekapcsoljuk a légzéssel és az összpontosítással, ahogyan ezt éneklés közben automatikusan tesszük, a zenét sajátos spirituális fejlődésre használhatjuk, hiszen minden csakra és hang minden szintje a tudatosság különböző szintjeinek felel meg. A tudatosulás és e hangok összehangolása által eloszlathatunk lelki sémákat és újakat képezhetünk, és meggyógyíthatjuk mind a testi, mind a lelki egyensúlyzavarokat, amennyire karmánk engedi.
Mantra
A különböző mantrák eredetükből következően fel tudják szabadítani, újra tudják szervezni és rendszerezni az elme irányultságait, ami végül lecsöndesíti az elmét, növeli fókuszáltságát, koncentrálóképességét és energiaszintjeit. A mantra növelheti saját magunk megértését, fejleszti az emlékezőképességet és a kreativitást. Megváltoztathatja és fejlesztheti hozzáállásunkat, önkifejezésünket és érzékenységünket a finomrezgések iránt.
A jóga pszichológiában a mantrákat a pszichológiai rendellenességek gyógyítására használják – ezeket a tudati energiák egyensúlyzavarának tekintik. David Frawley (1992) amerikai orvos azt állítja, hogy míg a pszichoanalízisben a betegek gyakran önmagukra koncentrálnak, addig a mantrikus energia feloldja a gondolatszerkezeteket, ahogyan egy mágnes újrarendezi maga körül a vasreszeléket. A mantra mágnese képes rendezni és felszabadítani az energiákat, pozitív energiákat és gondolatokat teremteni. Így lehetségessé válik, hogy az egyéni tudatosság a tapasztalás egy harmonikusabb szintjére fejlődjön, amely végső soron elvezethet minket „Síva egységes és egyesült világára jellemző elpusztíthatatlan mindentudás állapotába” (Dyczkowski 1989).
Forrás: https://satyananda.hu/2010-a-zene-es-a-tudat-az-atalakulas-vegtelen-lehetosegei/
